NCTA

Megkezdődtek a Norvég Civil Támogatási Alapprogram keretében 2008-ban nyertes „ Hagyomány és modernizáció – Közösség és alkotótelep fejlesztés a noszvaji barlangok térségében” című pályázatunk munkálatai.

A projekt két évre összesen 25 000 Euró támogatást ítélt meg szervezetünknek, amellyel célunk a barlanglakások alkotótelep funkciójának erősítése egy földház galéria megépítésével, valamint nyitott kézműves műhely létrehozása a helyi hagyományokon alapuló fonott háti kosár készítésének felelevenítésével, a módszer iparművészeti továbbgondolásával.

A munkálatok első üteme már elkezdődött a korábban már helyben működő hátifonó-műhely felújításával, pálító kemence építésével.

Hátifonó

„Noszvaj híres volt a hátikosárról, amit a falu legszegényebb lakói készítettek és árusítottak faluról-falura járva, vásárokon. A hátikosarat fonó emberek túlnyomórészt pinceházakban (barlangokban) laktak.” (Bakó Ferenc) E készség évszázadokon keresztül széles körben ismert volt, szezonális munkaként számos falubéli család művelte. A leszedett mogyorókarókat kemencében meggőzölve (pálítva) hasították, vonószéken leszélezték (kidolgozták), majd formába (módlába) hajlítva összefonták.

A hátifonás mára ritka, kihalófélben lévő mesterséggé vált, bár a falu munkanélküli lakossága számára a mai időkben is kiegészítő kenyérkeresetet jelenthetne.

A barlangokban kialakításra kerülő műhelyben 2008 decemberében megépült a pálító kemence, melyben a mogyoróvesszők hőkezelése, hasításhoz való előkészítése (pálitása) történik. 2009 nyarán kerül átadásra a nyitott kézműves műhely. A mesterség iránt érdeklődő tanulni vágyók jelentkezését már most is várjuk.

Noszvajon immár csak egyetlen hátifonó mester dolgozik. Lukács Imre tudását dokumentumfilm (R.: Galánfi András, 1998), és a mai napig készülő tárgyak őrzik. Műhelyünkben Lukács Imre vezetésével és Hamza Imre segítségével kezdjük meg e kézművesség továbbadását.

A mogyoróvesszőből készült tárgyak mindennapi használatra kiválóan alkalmasak, tartósak és szépek. Időszerű, hogy a jelenkori tárgykultúrában méltó helyre kerüljenek. A hagyományos formák készítése mellett egyesületünk tárgyi innovációt kezdeményez formatervezők, iparművészek bevonásával. A tervezőmunkát 2009-ben, egy szimpozion keretében szeretnénk elindítani.

Dombház Galéria

Dombház Galériánk tervezése 2009 tavaszán befejeződik. Építészek és szobrászok dolgoznak együtt, hogy e földdel bevont hajlék az építészet ősi hagyományait követve úgy illeszkedjék a tájba, hogy látogatóknak s kiállítóknak egyaránt örömére szolgáljon.

A kialakítás első fázisaként az idei nyarat a földmunkáknak és a kertészeti tevékenységeknek szenteljük. Az építés nagyrészt 2010-ben zajlik. A projekt zárása 2010 nyarán esedékes, amikor nemzetközi Kert-és tájépítészeti szimpózium keretében avatjuk fel galériánkat.

Kert

A barlangterek feletti terület művelése, kert (tájplasztika) kialakítása tevékenységünk fontos részét képezi, s a kezdetektől gondolkodásunk középpontjában áll.

A kert a Természetnek egy különös figyelemmel megformált, kitüntetett szeletét jelenti. A táj birtokbavétele számunkra akkor válik teljessé, ha a föld alatti világ architektúrája megnyilvánulhat mindabban, amit az élő környezet energiáinak működése mentén létrehozunk a felszínen. A barlangok tereit „negatív szoborként”, műalkotásként formáltuk újra, funkcionalitásukat és „ősiségüket” megőrizve. A barlangokat körülvevő térségeket is hasonló szellemben szeretnénk megművelni. Őshonos növények, gyümölcsösök ültetésével harmonikus, kikapcsolódást és elmélyülést segítő, hasznos és gyönyörködtető kertet alakítunk.